Római Köztársaság válsága

Melyek a Római Köztársaság válságának jelei? Milyen megoldási kísérleteket ismerünk?

Róma kialakulása:

- monda: a Trójából elmenekült Aneas királyfi leszármazottai Romulus és Remus alapítják i.e. 753-ban - Romulust tekintjük Róma első királyának;

- i.e. X. sz. latin vándortörzsek Latium vidékén létrehozzák 30 latin település szövetségét.

A népesség gyarapodásával, a népesség elvándorol, településeket alapít: i.e. IX. sz. Alba Longából kivándorolt csoport letelepszik a Palatinus dombon ill. a VIII. századig a környező 6 dombon

i.e. VIII.: 7 domb szövetsége = Róma

i.e. VI.sz. etruszk dinasztia kerül Róma élére; fallal veszik körül - várossá válik- megindul a római  állam kialakulása /központ: Capitolium Forum Romanum/

Róma

- ie. II. sz.: itallicus népek bevándorlása ( latinok és szabellek )

- ie. X. sz.: etruszk bevándorlás ( Etruria )

- ie. VIII-VII. sz.: görög gyarmatosítás ( Tarentum, Szürakuszai )

- ie. VIII. sz.: föníciaiak Szicíliában

- legrégebbi település a Palatinus dombon jött létre ( latinok )

tőlük északra: szabellek

délre: etruszkok

- ie.753: város alapítása

Királyság: ie. 753-510:

- 7 király: Romulus, Numa Pompilius, Tullius Hostilius, Ancus Martinus, Tarquinius Priscus, Servius Tullius, Tarquinius Superbus

- Róma városállam

- gazdasági viszonyok: naturális gazdálkodás

- társadalom: egység a család (élén a pater familias)

- patrícius: ők vesznek részt az öregek tanácsában

- cliensek: engedelmeskedők

- plebejusok

- államszervezet:

- király (rex): állam legfőbb hadvezér, pap, bíró (nem örökölhető cím)

- szenátus:

- ha a király meghalt és még nincs új király a szenátus tagjai 5 naponként interrex-ként váltják egymást

- patrícius nemzetségfők 100 tagú testülete

- király tanácsadó testülete

- népgyűlés (comitia curiata): csak patríciusok

- ie. VII.sz.: Róma etruszk uralom alá kerül, városfejlesztés: fellendül a plebejusok kereskedelme és ipara

- ie. 510 etruszk uralom vége (Tarquinius Superbus elűzése) a hatalom az arisztokrácia kezébe kerül

Arisztokratikus köztársaság ie. 510 - ie. 31:

- államszervezet:

- 2 consul

- magistratusok

- szenátus (tisztségeiktől megvált magisztratusok)

- népgyűlés:

- comitia curiata: szakrális funkció, örökbefogadási ügyek

- comitia centuriata

- Servius Tullius féle reformok:

- katonai századok (centuriák)

- lakosság kerületekre ( később katonai jelleg csökken, választási és adózási rendszerré alakul)

- 193 centuria (98 vagyonos, 95 vagyontalan), mindegyiknek egy szavazata van

- funkció: consul, praetor, censor választás, törvényhozás, háború v. béke kérdése

- comitia tributa: területi egység szerint

- 20 kerület (4 városi, 16 vidéki)

- funkció: aedilis curilis, questor választás

- consilium plebis (plebejus népgyűlés)

- elnöke a néptribunus

- magistratus: állami főhatalmat gyakorló tisztségviselő és tisztség

- consul:

- imperium militare: hadvezér (legfőbb)

- imperium iurisdictio: jogszolgáltatás

- ius cum populo agendi: népgyűlés összehívási jog

- törvényjavaslatok benyújtása

- ius cum senatu agendi: szenátus összehívási jog

- kikérheti a szenátus véleményét

- praetor:(ie. 366-tól)) csak patrícius: jogszolgáltatás vezetője

- aedilis curilis (ie. 336-tól) " rendőrség", vásárbírák (rabszolgák és igásbarmok adásvételével kapcsolatos kellékszavatossági perekben)

- quaestor (ie. IV. sz.) pénzügyek vezetője

- censor:

- 5 évre választják

- adószedés, népgyűlésbe és hadseregbe való besorolás

- közreműködik a szenátus névjegyzékének összeállításában

- erkölcsi felügyelet Róma előkelő családjai felett

- dictator: szükséghelyzetben választják 6 hónapra (addig a consuloknak nincs hatalmuk)

- néptribunus (tribuni plebis) ie. 494-től

- hivatalok sajátosságai:

- annuitás: egy hivatali évre választják (kiv: censor, dictator)

- collegalitas: 2 db. (segítik egymást, de intercessio útján korlátozzák is )

- imperium: főbb magistratusokban parancskiadási jog

- potestas: alacsonyabb rangú magistratus, parancskiadási jog nélkül

Patricius-plebeius polgárjogi harc: I.e. 494 - 287:

- patríciusok egyre jobban rá vannak utalva a plebejusokra (gyalogság)

- plebeius: - városi: ipar, kereskedelem (politikai szerepet kíván)
                 - falusi: elszegényedett tömegek földet akarnak + adósrabszolgaság ellen

- ie. 509-től: harc az etruszkok és a szomszéd törzsek ellen

- ie. 494 kivonulás a Szent Hegyre: néptribunus (szent és sérthetetlen + vétójoggal rendelkezik)

- ie. V. sz. gyalogság szerepének növekedése, védekező harcok

- ie. 451-450: lex duodecim tabularum: szokásjog írásba foglalása - "Tizenkét táblás törvények"

- ie. 449: létrejött a comitia tributa - kerületenkénti népgyűlés

- ie. 445 lex canubia: érvényes a patrícius és plebeius közötti házasság

- ie. 444 katonai tribunuszi tisztséget consuli jogkörrel ruházzák fel (plebeius is lehet)

- ie. 443 censori hivatal (csak patrícius)

- ie. 396 Veii elfoglalása (Róma Latium legjelentősebb állama)

- ie. 387 gall betörés Rómába (győzelem az Allia folyónál)

- ie. 367 Licinius Sextius féle földtörvény (max.500 iugerum bérelhető az ager publicusból)

- ie. 366 egyik consul plebeius lehet

- ie. 340-338 latin háború

- ie. 343-290 samnis háború

- ie. 326 lex poetilia papiria: adósrabszolgaság eltörlése

- ie. 312 plebeius lehet szenátusban

- ie. 300 lex ogulniae: papi hivatal is megnyílik a plebeiusok előtt

- ie. 287 lex hortensia: plebeius népgyűlés határozatai szenátusi jóváhagyás nélkül is érvényesek

- jogilag megszűnt a különbség a két réteg között: patrícius + gazdag plebeius = nobilitas (gazdasági és politikai hatalom)

I.e. IV. sz. Róma küzdelme a fennmaradásért:

- harc az etruszkokkal, gallokkal

- hódítások /a lakosság nagy száma miatt/

Itália meghódítása III. század:

• italicusok legyőzése
• Etruria elfoglalása
• gallok visszaszorítása

• dél-Itáliai görög városok meghódítása
• 509: megkezdődött az etruszk háború - 369-ig, Veii visszafoglalásáig tarott;
• 387: gall támadások - 387: gall győzelem Alliánál, 344: visszaszorultak a Pó-vidékére;
• 343 - 290: samnis háború;
• 280-272: görög városállamokkal: Pürrhosz - 280: Herakleia, 279: Ausculum - nyert

i.e. 272-re Róma Itália ura:

• sajátos szövetségi rendszer jön létre - jogilag különböző területek:
• latin jog: legszorosabban kapcsolódik Rómához, lakói könnyen megkaphatták a római polgárjogot
• szövetségesek/eltérő szerződések/
• coloniák /a római és latin jogú polgároknak juttatott területek/

Hadsereg /a hódítások alapja/:

a római polgárokat hadkötelezettség terheli 17-47 éves korig
- alapszerv a légió /centúriakra tagolódik/
- 3000 nehézgyalogos, 1200 könnyűgyalogos, 300 lovas
- vezetője a konzul vagy diktátor / tribunusok, centúriák/
- a győztes hadvezért megilleti a diadalmenet

I. pun háború i.e. 264-241
- cél: Szicília megszerzése
- Róma kiépíti hadiflottáját
- megszerzi Szicíliát, Szardíniát, Korzikát – provinciák - a római nép közös tulajdona

II. pun háború i.e. 218-201
- cél: Földközi-tenger nyugati részének uralma
- Hannibál átkel az Alpokon, Róma sorozatos vereségei: Cannae i.e. 216- római vereség
- Cornelius Scipiónak sikerül elvágnia Hannibál utánpótlási vonalait nyílt ütközetek nélkül
i.e. 204 - Afrikába hajózik, Hannibált hazarendelik
i.e. 202 - Hannibál veresége /Záma/
i.e. 201 - béke
- Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének korlátlan ura lesz
- Karthágó lemond tengerentúli területeiről
- adót fizet Rómának
- flottáját kiszolgáltatja Rómának
- Róma engedélye nélkül háborút se kezdhet

III. pun háború i.e. 149-146

• Karthagó teljes lerombolásával végződött

A Földközi-tenger medencéjének meghódítása i.e. 201-146

- Makedónia és a görög városállamok leigázása

- Szeleukidák visszaszorítása - Kis-Ázsia meghódítása /Pergamon/, Karthágó megsemmisítése

Következményei:

- A provinciákat 1 évre választott helytartók /prokonzulok/ irányítják teljhatalommal

- adóbérleti rendszer a nobilitás meggazdagodását, a provinciák kifosztását eredményezi i.e. 220 lex Claudia: kizárja a szenátus tagjait a kereskedelemből

- földbirtokokat növelik a provinciákon is, rabszolgatartó árutermelő nagybirtokok alakulnak ki

- igyekeznek kizárni másokat a hatalom gyakorlásából /a szenátus zárt testületté válik/

- a kereskedelmi és pénzügyek lebonyolítása a lovagrend kezébe kerül /plebejus származású, új elkülönülő rend/

- a parasztság tönkremegy a háborúk során /vérveszteség, birtokok pusztulása + a nobilitás felvásárolja a tönkremenő paraszti birtokokat/

- csökken a paraszti birtok - csökken a hadseregbe besorolható birtokos római polgárok száma

elszegényedett polgárok, Rómába mennek - proletariátus kialakulása

Földszerző és pun háborúk következménye

- 150 év alatt Róma világbirodalom központja lett (alapvető változásokat idéz elő)

- gazdaság:

- klasszikus árutermelő rabszolgaság

- mezőgazdaság:

- nagyüzemi gazdálkodás, belterjesség

kisparaszti gazdaságok pusztulása

- társadalom:

- lovagok (vagyon miatt lovaskatonai szolgálat pénzarisztokrácia: ipar, kereskedelem, nem viselhettek hivatalt, de vagyonuk miatt mégis befolyással voltak a politikára
- szabad parasztság (Rómába özönlenek mert elvesztik földjüket)
- rabszolgák (számuk nő)

- politika:

- Róma világbirodalom, állami szervek városállami szinten

- hadsereg válsága (birodalom nő, hadsereg csökken)

- lakosság jogállása rendezetlen

- pénzügyi igazgatás rendezetlen (több pénz a birodalmon belül)

Hadseregreformok:

- Jugurtha numidiai király elleni háború i.e. 111-105

- megmutatkozik a hadsereg gyengesége /korrupció/

- Marius /a plebejusok követelésére választják konzullá/

- állandó zsoldoshadsereg felállítása: 16 éves szolgálat, zsold, obsitosoknak föld

- változtat a hadsereg szervezetén is

- a hadsereg szorosan kapcsolódik vezéréhez, önálló politikai erővé válik, mely a hatalmi törekvések támasza lehet - polgárháború

A későköztársaság, a köztársaság válságának elmélyülése (i.e. 2 sz - i.e. 31):

köztársaság válságának megjelenési formái:

- földbirtokreformmal kapcsolatos mozgalmak

- rabszolgafelkelések

- provinciai felkelések

megoldási kísérletek:

- Tiberius Gracchus ie. 133 néptribunus

- tapasztalja a hadsereg válságát

- cél: nincstelen parasztok földhöz juttatása

- ie. 367-es földtörvény felújítása (meggyilkolják)

- Gaius Gracchus ie. 124

- földreform: egész birodalom területén osszanak földet

- szövetség létrehozása a lovagokkal a nobilitás ellen

- szövetségeseknek római polgárjogot akar adni

- a szenátus a haza ellenségének nyilvánítja (öngyilkos lesz)

- eredmény: - 60000 ember jut földhöz (visszalépés)

- növekszik a lovagok hatalma

Néppárt és optimaták küzdelme

- néppárt: Gracchusok politikáját akarja folytatni:

- római polgárjog kiterjesztése

- hadseregreform

- földkérdés

- Marius ie. 108-103 consul (Jugurtha numidiai király elleni harcban tűnik fel)

- hadseregreform: nincstelen proletárokból zsoldos hadsereg (állandó, jól képzett hadsereg + leszerelés után földet kapnak)

- ie. 91 Livius Drusus (néptribunus):

- felújítja a földosztást

- javaslat a szövetségesek egyenjogúsítására

- ie. 90 itáliai szövetségesek háborúja: elszakadnak Rómától és új államot alapítanak

- ie. 90 lex iulia de civitas: hű szövetségesek megkapják a római jogot

- ie. 89 lex papiria: azok is megkapják, akik két hónapon belül leteszik a fegyvert

- ie. 88 Itália minden szabad lakosa római jogú

- római polgárjog: 20 éven felüli férfi

- légiókban való szolgálat

- szavazati jog (ius suffragii)

- tisztségviselési jog (ius honorum)

- vagyonjogi jogképesség (ius commerci)

- családjogi jogképesség (ius conubi)

- szenátori párt: reformok ellen, köztársaság régi intézményeinek védelme

- ie. 82 lex Valeria: Sulla dictator perpetus (ie. 79-ig)

- népgyűlés és néptribunus jogainak korlátozása

- proscribálás: ellenségeinek törvényen kívül helyezése

rabszolgafelkelések

- ie. 137-132 Eunus féle

- ie. 104-100 Salvius féle

- ie. 73-71 Spartacus féle

- oka: számuk nő, nem becsülik meg őket

- hatása:

- rabszolgák helyzete javul (saját jövedelme lehet, amivel megválthatja magát)

- libertinusok és colonusok megjelenése

- libertinus: pénz ellenében felszabadított rabszolga (utána sem teljes jogú)

- colonus:

- eredetileg: mezőgazdasági kishaszonbérlő

- később: röghöz kötött paraszt, aki terményhányadért műveli a földet

Kísérlet a monarchia megteremtésére

- egyre több olyan kérdés, amelyet csak hadsereggel lehet megoldani (hadsereg befolyása nő)

Crassus: Spartacus leverése

Pompeius: kalózok leverése

- ie. 70 ők lesznek a consulok

- mikor Pompeius hazatér, a szenátus nem akar földet adni veteránjainak ( Pompeius ellenzékbe vonul

- Crassus nagyobb politikai hatalmat akar

- Julius caesar célja: néppárt hatalmának helyreállítása + köztársaság válságának megoldása

- ie. 60 első triumvirátus: három férfi titkos szövetsége a hatalom megszerzéséért

- ie. 59 Caesar consul lesz:

- földosztást hajt végre

- gall provinciák proconsula lesz ( Crassus Szíriáé, Pompeius Hispániáé)

- hódítani kezd: hadserege a kor legütőképesebb hadserege lesz

- ie. 53 Crassus halála: triumvirátus bomlásnak indul

- ie. 52 Pompeius kibékül a szenátussal ( egyedül lesz consul )

- a szenátus felszólítja Caesart térjen vissza Rómába és bocsássa el hadseregét

- ie. 49 hadseregével átlépi a Rubico folyót: Róma és Pompeius ellen indul ( alea iacta est )

- ie. 49 Ilerda ( Hispánia ) megveri Pompeius légióit

- ie. 48 Pharsalos győz ( Pompeius Egyiptomba menekül, ahol megölik)

- Caesar leszámol a köztársasággal, minden hatalmat saját kezében összpontosít

- címei: dictator perpetus, imperátor, consul, censor, néptribunus, pontifex maximus

- intézkedései:

- földreform

- szenátus létszáma 900 fő ( saját hívei)

- szenátusba, hadseregbe lehet provinciabeli is

- néhány provinciai település római jogot kap

- naptárreform

- adóreform + aranydénár bevezetése

- ie. 44 márc. 15 Brutus és Cassius megöli őt

- monarchia megteremtése nem sikerült, válság nem oldódott meg

 Császárság:

A birodalom területét tovább növelik

- i.e. 58 Ceasart Galliába küldik - Gallia és Britannia meghódítása

- i.e. 31 Octavianus Egyiptomot személyes birtokáv  teszi

- függő kérdések végleges rendezésére törekedett

- keleten a parthusok elleni háborút befejezte

- Hispánia, Gallia lecsöndesítse

- Pannónia meghódítása

I. sz. nagy hódítások kora, a birodalom területe kétszeresére nőtt.

-Trajanus: hódító, ekkor a legnagyobb a birodalom területe isz. 97-116, meghódította Erdélyt

Polgárháború

- harc személyes hatalmi érdekekért folyik

- Antonius ie. 44-ben Caesar consultársa ( politikai örökösének képzeli magát )

- Octavianus: Caesar unokaöccse

- ie. 43 második triumvirátus: Antonius, Octavianus, Lepidus ( lovasság parancsnoka )

cél: Caesar gyilkosai és a szenátori párt ellen

- ie. 42 Philippi csata ( Antonius és Octavianus győz Brutus és Cassius felett )

- ie. 31 Actiumi csata: Octavianus győz Antonius felett ( Antonius Egyiptomba menekül, majd ie.30 Egyiptom provincia )

- ie. 31- isz. 14 Augustus monarchiája, principatus: burkolt egyeduralmi forma, ahol a köztársaság intézményei még időlegesen jelen vannak

- ie. 31-től minden évben consul

- ie. 27-től censor: saját híveit veszi be a szenátusba

- ie. 27 princeps, pontifex maximus, néptribunus

- hatalmának támasza: hadsereg + letelepített veteránok

- cél: rend és nyugalom helyreállítása:

- bíróságok újjászervezése

- erkölcs és családvédelmi törvények

- társadalom:

- szenátori rend ( 1 millió sestercius )

- lovagrend ( 400 ezer sestercius )

- antik proletariátus

- colonusok

- rabszolgák

- új közigazgatás:

- szenátusi provincia ( légió nem állomásozik, élén a proconsul ) kisebb jelentőség

- császári provincia ( légió, élén a parancsnokkal ) nagy gazdasági jelentőség

- Egyiptom: kiváltságos helyzet ( gabonaraktár )

- új magistratusok:

- princeps ( szenátus feje, elsőnek szavaz )

- praefectus urbi ( városi rendfenntartás vezetője)

- praefectus praetorio ( testőrség parancsnoka)

- császár által kinevezett helytartók

- külpolitika:

1. hódító háborúk ie. 27- isz.6

alapja: 250 ezer fős zsoldos hadsereg

Hispánia, Pannónia, Germania

2. isz. 6-14: Pax Romana ( római béke )

A principátus rendszere, császárszág:

- Az augustus által megkezdett principatus rendszere közel 300 évig állott fenn. Ezalatt a császár legtöbbször a szenátussal kormányzott. ( történtek kísérletek a szenátus felszámolására, de ezek nem voltak sikeresek ) 300 év alatt igen sok császár uralkodott ( legtöbbször életében kijelölte utódját )

- 14-68 Julius-Claudius dinasztia

- 14-37 Tiberius: önkényuralom ( felségsértési perek és testőrgárda kiépítése )

- 37-41 Caligula ( kiscsizma: bolond volt )

- 41-54 Claudius:

- felszabadított rabszolgák bevonása az államapparátusba

- polgárjog kiterjesztése ( Gallia )

- Ostia kikötő megépítése

- 54-68 Nero:

- anyagyilkosság

- Róma felégetése

- 69-96 Flavius dinasztia

- 69-79 Vespasianus:

- felvilágosult szellemű monarchia

- polgárság és tartományok bevonása a hatalomba

- római jog Hispániának

- a pénznek nincsen szaga

- 79-81 Titus

- 81-96 Domitianus

- 96-192 Antonius dinasztia

- 96-98 Nerva

Antoninusok:

- 98-117 Trajanus:

utolsó hódító császár ( 105-106 Dacia );

védekezésre rendezkedik be ( limes );

birodalom legnagyobb kiterjedése;

- 117-138 Hadrianus:

- csökkenti a birodalom területét + megerősíti a határokat

- államszervezet bürokratizálódása ( oka: jobban kormányozható a birodalom kinevezett, mint választott tisztségviselőkkel )

- császári tanács ( consilium princeps )

- császári rendeletek törvényerejűek

- 138-161 Titus Antonius
- 161-180 Marcus Aurelius:

- filozófus császár (Vallomások)

- védekezése a parthusok és germánok ellen

- 180-192 Commodus ( Madách drámája )

- 192-193 polgárháború
- 193-tól Severus katonacsászárok

- 193-211 Septimus Severus:

- szenátus jogköre bővül: ( hivatalnokválasztás + törvényeket is hozhat ) de a császári akarat végrehajtójává válik
- népgyűlés ezen jogosítványai megszűnnek ( III.sz. megszűnik a népgyűlés )

- hatalmának alapja a hadsereg

- szenátusban tartománybeliek többségben az itáliaiakkal szemben

- tartományok egyenrangúak Itáliával

- 212 Caracalla: Constitutio Antoniniana ( kiv: peregrini dedictii)

• kiterjeszti 212-ben a római polgárjogot a birodalom minden szabad polgárára;

- III. sz.: - anarchia az országon belül

- perzsák, germánok támadása

- ebből próbálnak kiutat keresni a dominatus császárai

- gazdasági viszonyok:

•  
  - hódító háborúk: Itália és É-Afrika elfoglalása
  - jogegység megteremtése
  - 528: Codex Iustinianus: császári rendeletek gyűjteménye
  - 533: Digesta: jogtudósok iratainak gyűjteménye
  - 533: Institutiok: tankönyv
  
  - 534: Codex: Hadrianustól kezdve a császári rendeletek tárgyanként
- mezőgazdaság: I.sz. belső béke ( gazdasági fellendülés )
- legnagyobb földbirtokosok a császárok + szenátori rend tagjai + városi arisztokrácia
- kisüzemek száma csökken ( veteránok is föld helyett pénzbeli kielégítést kapnak )
- provinciák jelentősége növekszik: mezőgazdasági ellátó területek ( gabona: szicília, Egyiptom, bor és olaj: Szicília, Hellász, állat: Gallia )
- munkaerőhiány ( kevesebb hódítás kevesebb rabszolga ) colonusokkal próbálják megoldani, ez nem igazán sikeres
- III.sz. törekvés indul meg a colonusok röghözkötésére
- ipar: fellendülését sok tényező segíti
- legtöbb nyersanyag megtalálható
- városi lakosság növekedése új piacot teremt
- kereskedelem:
- központja Róma ( Ostia )
- utak építése ( posta is működik )
- megfelelő mennyiségű és minőségű pénz
- társadalmi viszonyok:
- folytatódik a városok fejlődése ( önkormányzattal rendelkeznek, amelynek vezetője a városi tanács )
- azonos foglalkozású iparosok önsegélyező egyesületekbe ( collegium) tömörülnek
- II.sz. császári központosítás: a városi tisztviselők a császári akarat végrehajtójává válik
- a III.sz. súlyos belső és külső válságát a század végén sikerült felszámolni
- 270 után Aurelianus helyreállította a birodalom egységét, visszaverte a támadó barbárokat (határvonal megrövidítése + Dacia kiürítése )

Hanyatlás /Dominátus kora/

III. sz. Új perzsa állam jön létre, támadások a birodalom ellen. Ekkora birodalom nem képes fennmaradni.
- germán törzsszövetségek támadása
- 395 a birodalom kettéválik
- 476 nyugatrómai birodalom bukása
- 284-305 Diocletianus:
- dominatus létrehozása: nyílt egyeduralmi forma, a köztársaság intézményeinek megszűnése vagy teljesen névlegessé válása jellemzi
- birodalom: hellenisztikus jellegű monarchia: súlypontja egyre inkább keletre helyeződik
- négyes uralom ( tetrarchia ) bevezetése ( 2 főcsászár: augusti, 2 alcsászár: caesares )
előnye: könnyebb kormányzás + utódlás könnyebb
hátrány: kettészakadás alapjainak megteremtése
- császár: legfőbb bíró, tv.hozó, államvagyon tulajdonosa
- 2 szenátus ( Róma és Konstantinápoly ) városi tanáccsá süllyed
- a császár intézkedéseit a bürokratikus hivatali szervezet hajtja végre
- hatalmának alapja: hadsereg
- fő magistratusok:

- praefectus praetorio: 4 db. birodalmi rész vezetője

- praefectus urbi

- magister officorum: udvari hivatalok vezetői

- questor sacri palatii: császár jogi tanácsadója + rendeletek előkészítője

- comes sacrarum largitionum: pénzügyminiszter

- Diocletianus és Constantinus adminisztratív rendeletei

- stabil ( új ) aranypénz

- adóreform ( fej és földadó )

- ár és bérmaximalizálás

- röghöz ill. hivatáshoz kötés

- Constantinus felismerte: a kereszténységet nem lehet megsemmisíteni, ezért kiegyezett vele
- 313 Edictum Mediolanese: vallásszabadság
- 325 Niceai Zsinat: első dogma ( Jézus isten fia )
- kelet: a dominatus intézkedései hatásosabbak, iparilag fejlettebb, kevésbé van kitéve a népvándorlásnak ( a birodalom súlypontja ide tolódik )
- nyugat:
- válság és hanyatlás
- rabszolgatartó rendszer válsága:
- kevesebb hódítás, kevesebb rabszolga
- a nagybirtokosok colonusként foglalkoztatják őket
- patrocinium: szabad parasztok a nagybirtokosok védelme alá helyezték magukat, igy próbálván védekezni a hatóságok túlkapásai ( kegyetlen adóbehajtás ) ellen védekezni, ezért földjük és terményeik egy részét a földbirtokos hatalmába adták
- városok hanyatlása: ipar és kereskedelem hanyatlása: adókat terményben ( társadalom az önellátás szintjére hanyatlik )
- rabszolgák, colonusok és elnyomott szabadok mozgalmai ( Gallia: Bagaudák, É-Afrika: Agonisztikusok )
- 395 birodalom kettészakad: Theodosius császár két fia között felosztja a birodalmat (Arcadius és Honorius)
- kelet: Konstantinápoly
- nyugat: Róma, majd Ravenna, (és Milánó)
- bukás: népvándorlás:
- IV.sz. germánok ( kénytelenek befogadni )
- V.sz. kunok: 451 Catalaunum ( Attila és Aetius) (453: Attila halála)
- a római császár hatalma csökken:
- 476 Odoaker germán fejedelem megfosztja trónjától Romulus Augustulust
- 527-565 Iustinianus: kísérlet az egységre

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat